Haydn és a magyar zenei hagyomány

Joseph Haydn 1761-től 1790-ig Magyarországon élt és dolgozott az Eszterházy család zenei életének egyik irányítójaként.

Itteni szolgálatának idején kezdte a nemesség egy része divatoztatni a már-már elfeledett hagyományos magyar táncokat. A táncok zenei kíséretének feladatát eleinte képzett uradalmi zenészek látták el, akik azonban az egyre növekvő igényeket már nem tudták kielégíteni. Ez hívta életre a vonós cigánybandákat, amelyek hosszú ideig (kb. a XIX. század közepéig) elsősorban a nemesség igényeit szolgálták ki. Ezek a kis együttesek az akkoriban Európa-szerte legkedveltebb vonós hangszereket használták, de létszámukat és összetételüket a sajátos magyar igények alakították ki.
A rendszerint négytagú együttesek repertoárja jórészt a hagyományos és ekkor még általánosan ismert magyar (!) táncdallamokból állt. Azt, hogy Haydn hallotta a cigánybandák játékát és hogy ez, valamint az általuk megismert magyar tánczenei hagyomány nagy hatással volt rá, a műveiben szereplő jelentős számú korabeli magyar táncdallam igazolja.

Ezekből hallhatnak válogatást a műsorunkban.

Zene húros hangszerekre...dudára és furulyára
Bartók műveinek népzenei forrási

Bartók Béla zeneszerzői pályáját egy ritkán említett, mégis döntő jelentőségű szemszögből tárja a közönség elé
műsorunk: a népzene szemszögéből.
Bartók művészetének a népzenéhez fűződő kapcsolatáról gyakran hallhatunk, de míg Bartók zenéjének megismerésére számos lehetőség kínálkozik, a népzenét általában nem ismerjük, nem ismerhetjük meg eléggé ahhoz, hogy ez a kapcsolat magától értetődő legyen.
A műsorban Bartók művei vagy azok részletei mellett megszólalnak a művek forrásául szolgáló népi dallamok,
abban az előadásmódban, ahogyan Bartók is hallhatta azokat. A műsort Bartók írások, levelek részletei egészítik ki.

Kossuth izenete eljött...
válogatás az 1848-49-es évek dalamaiból

Az 1848-as forradalom csaknem egy évszázados szellemi mozgalom következménye. A "nemzet" fogalmának átértékelése a középnmesség érdeklődését sok tekintetben már a 18. században a nép felé fordította. Ennek erdedménye többek között az irodalmi népiesség kialakulása, majd a XVIII. század végén,a XIX. század elején - a magyar táncok nemesi körökben elterjedő divatja. A szabadságharc leverése - egyebek között - a nemzeti irodalom, a nemzeti tánc és zenekultúra virágzásának is véget vetett.

Műsorunkon válogatás hallható a reforkortól a "Bach korszak"-ig terjedő időszak követelt dalaiból és hangszeres dallamiból, valamint ezekkel a szöveg- vagy dallamvonatkozásában rokon, de későbbi lejegyzésű népi dallamokból.

Magyar rapszódia
Liszt Ferenc Magyar rapszódiáinak forrásai

Liszt Ferenc magyar rapszódiái sok vitát váltottak ki már a nagy mester életében is. Műsorunk új oldalról világítja meg ezeket a műveket. Azt a korabeli zenei világot mutatjuk be, amely tükröződik Liszt rapszódiáiban. Műsorunkban hallható XVIII. századi tánczene, reformkori népies műdal csakúgy, mint valódi népzene és az a "cigányzene", amely Lisztet megihlette.

Régi magyar táncok
a XVII-XVIII. századi magyar zene emlékei és a ma is élő öröksége

Mind a magyar, mind az idegen krónikások feljegyzéseiben évszázadok óta nyomon követhetjük, milyen megkülönböztetett érdeklődéssel említik a magyar táncokat. Táncainkkal kapcsolatban gyakran kiemelik azok rögtönzésszerűségét, dinamizmusát, jellegzetes nemzeti karakterét.

A magyar tánc és tánczene jelentősége kölcsönösen megnőtt a 18. század során. A nemesség azon része, amely a nemzeti függetlenség ügyét szívén viselte, valóságos mozgalmat indított, hogy hagyományos tánczenénk és táncaink ismét divatba jöjjenek.

A nemzeti táncdivat szolgálatára életre hívott vonós banda máig a legkedveltebb hangszeres együttese népünknek.